Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Balatongyöröki hírességek képes leírás - Balatongyörök.tlap.hu
részletek »

Balatongyöröki hírességek - Balatongyörök.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: balatongyorok.tlap.hu » Balatongyöröki hírességek
Keresés
Találatok száma - 9 db
Berta Bulcsú-Iró

Berta Bulcsú-Iró

Életrajz (1935-1997) Nagykan izsán született 1935. május 9-én. Édesapja tanító volt, édesanyja őt és két kisebb testvérét nevelte. Gyermek- és diákéveit Zalahalápon, Tapolcán, Nemeskeresztúron és Balatongyörökön töltötte. Keszthelyen érettségizett 1953-ban. Politikai okokból nem tanulhatott tovább. A Balaton mellett, Zala megyében, Dunapentelén volt segédmunkás. 1956 őszétől Pécsett először fémnyomó munkásként, majd rövid ideig könyvtárosként dolgozott. 1960-63-ban az Esti Pécsi Napló kulturális rovatvezetője, 1963-67-ben a Dunántúli Napló főmunkatársa. Közben elvégezte a MÚOSZ Újságíró Iskoláját. 1956 előtt kezdett publikálni, első novelláskönyve 1962-ben jelent meg. Első felesége Nemes Teréz (1956 és 1961 között), egy fiúgyermekük született. Második felesége 1966-tól Nagy Franciska újságíró és író, egy leánygyermekük született. 1967-ben Budapestre költözött. Szabadúszó író, 1971-74-ben az Új Írás szerkesztője, majd főszerkesztő-helyettese, 1976-94-ben az Élet és Irodalom főmunkatársa, 1993-tól a Lyukasóra szerkesztőbizottsági tagja. 1976-ban rövid ideig a Magyar Írószövetség titkára. Tagja volt a Magyar Művészeti Akadémiának. Életében összesen 26 könyve jelent meg: elbeszélések

Csont Ferenc-Festő (1888-1966)

Csont Ferenc-Festő (1888-1966)

CSONT Ferenc festő (Budapest, 1888. július 12.-Balatongyörök, 1966. szeptember 26.) 1906-1911: Magyar Képzőművészeti Főiskola; 1911: Nagybányán tanult, mestere: Ferenczy Károly. 1912: Párizsba utazott, Matisse hatott rá. 1924-1936 között sokat utazott: Párizs, Róma, Berlin, Stockholm. 1937-től Balatongyörökön visszavonultan festett. A párizsi modern művészeti hatások mellett megérintette az olasz reneszánsz. Az 1910-es években a Nyolcak, főleg Kernstok Károly és az aktivisták nyomdokán alkotta aktábrázolásait. Rajzaira a futurisztikus vonaláthatások, a merész dinamizmus jellemző. Legjobb korszakából, 1910-1924 között fennmaradt rajzai expresszív erőről tanúskodnak. Szobrokkal is kísérletezett. A képzőművészet és a zene kapcsolata foglalkoztatta, vázlatokat készített Bartók Béla Allegro Barbarója nyomán. Monumentális feladatokra hiába vágyott, csupán falképtanulmányokig jutott. Mesterei: Ferenczy Károly. Egyéni kiállítások 1915, 1936 - Nemzeti Szalon, Budapest 1955 - Veszprém 1958 - Keszthely 1964 - Derkovits Terem, Budapest (kat.). Művek közgyűjteményekben Balatoni Múzeum, Keszthely Bakony Múzeum, Veszprém Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.

Gróf Széchenyi Zsigmond

Gróf Széchenyi Zsigmond

róf Széchenyi Zsigmond Antal Dénes Károly Gábor Mária (Nagyvárad 1898. január 23. - Budapest 1967. április 24.) vadász, író.Gróf Széchenyi Zsigmond, a Nemzeti Múzeum alapítójának, Széchényi Ferenc grófnak ükunokája. Dédapja volt Széchényi Lajos, Istvánnak, a "legnagyobb magyarnak" testvérbátyja. Szülei: édesapja, gr. Széchenyi Viktor földbirtokos és gazdálkodó, édesanyja, gr. Ledebur Wicheln Karolina. Testvérei: Sára, Irma, Márta, Antal Házasságai: 1. Stella Crowtherrel 1936-ban kötött házasságot, fiuk Péter Londonban született, 1939. február 4. 2. Hertelendy Margittal 1953. május 5-én kötött házasságot Keszthelyen. Gyermekkorát a Fejér megyei (ma Sárszentmihályhoz tartozó) Sárpentelén, illetve osztrák és cseh rokonsága Gutenstein, Milleschau és Niemes-i otthonaiban töltötte. Középiskoláit a székesfehérvári Állami Főreáliskolában, majd a budapesti Ferenc József Főgimnáziumban végezte. 1915-ben érettségizett, ezután azonnal besorozták, az első világháborúban 1916-1918 között csapatszolgálatot teljesített. Ezután jogi tanulmányait kezdte, de 1919-ben abbahagyta, mert életcéljának a természet és az állatvilág tanulmányozását tekintette. Felsőfokú iskoláit 1920-21 között Münchenben, Stuttgartban, majd 1922-23-ban Oxfordban és Cambridge-ben bővítette nyelvtudását és zoológiai ismereteit. 1924-1932 között a Somogy megyei Kőröshegyen gazdálkodott, erre az időre esett első afrikai állatgyűjtő és vadászexpedíciója; 1927-től: vadászott Egyiptomban, Líbiában, Szudánban. Kenyában, Tanganyikában és Ugandában. 1935-ben Alaszka következett, majd 1938-ban ismét Afrika. 1939-1944 között apja Fejér megyében levő birtokán vadvédelmi és vadbiológiai problémákon dolgozott. A második világháború alatt nagy veszteség érte. Leégett budapesti Istenhegyi úti villája és megsemmisült trófea gyűjteménye. 1947-től; vadászati felügyelőként dolgozott, az Országos Erdészeti Központban. 1950-ben a Mezőgazdasági Múzeumban, szakmúzeológus, de 1951-ben kitelepítették egy Hajdú megyei Polgár melletti tanyára. A Rákosi-rendszer alatt sok igazságtalanság érte, munkát nem kapott. Az '50-es években került a Keszthelyi Helikon Könyvtárba, itt elkészített egy szakbibliográfiát a vadászati irodalomról. 1955-ben a Szépirodalmi Kiadó ismét kiadta a már negyed százada megjelent Csui-t. Felesége Hertelendy Margit bátorítására. és biztatására ismét írni kezdett. 1960-ban hivatalos állami expedícióval (Dénes Istvánnal és Szunyoghy Jánossal) Kelet-Afrikában járt. 1964-ben kilencedszer, de utoljára jut el Afrikába. További terveit meghiúsította az 1967. április 24-én bekövetkezett halála.

Martyn Ferenc-Festő (1899-1986)

Martyn Ferenc-Festő (1899-1986)

Első mestere Rippl-Rónai József volt, majd Párizsban képezte magát, ahol az Abstraction - Création csoporthoz csatlakozott. 1940-ben hazaköltözik és Pécsett telepszik le. 1929-ben és 1934-ben, utána 1947-ben mutatkozik be műveivel a fővárosban a Kállai Ernő vezette "Galéria a négy Világtájhoz" c. csoportban. Munkássága elismeréseként 1962-ben a Munkácsy-díjat, 1973-ban Kossuth-díjat kapott. Korának teljességét igyekszik felfogni és kifejezni. A pontos megfigyelésen alapuló ábrázolástól a konstruktív koncepciókon át a geometrikus és spontán absztrakciókig, a látvány, emlék, belső lényeg megragadásának minden rétegében otthonos - mind a festészet mind a rajzművészetet tekintve. Színvilága, formanyelve sokban merít a zenéből és napi kultúra rekvizitumaiból. Számos irodalmi remekmű kiváló illusztrátora. Plasztikával, kerámiával is foglalkozott.

Nógrády László-Író (1871-1939)

Nógrády László-Író (1871-1939)

Nógrády László (Baglyasalja, 1871. nov. 12. - Bp., 1939. jan. 14.): író, irodalomtörténész, pszichológus. 1896-ban tanári oklevelet, majd bölcsészeti doktorátust szerzett. 1897- től szolnoki, 1909-től bp.-i gimn. tanár. Számos novelláskötete és ifjúsági munkája jelent meg. Gyermekpszichológiai tanulmányait az általa szerk. A gyermek c. folyóirat és más szakfolyóiratok közölték. Szerk. még a Család és Gyermek c. folyóiratot és a Gyermektanulmányi Könyvtárt. - F. m. Jókai Mór élete és költészete (Pozsony, 1902); Kemény Zsigmond br. élete és működése (Pozsony, 1902); A gyermek egyénisége (Bp., 1910); A gyermek és a játék (Bp., 1912); A mese hatása a gyermekre (Bp., 1912); Az egyke gyermek (Bp., 1913); A mese (Bp., 1917); Háború a Balatonon (r., Bp., 1921); Jómadarak (r., Bp., 1926); Egy ágról szakadt diák élete (Bp., 1932). - Irod. G[ulyás] Pál: N. L. (Irod. tört., 1939.)

Hirdetés
Raksányi Gellért-Színművész (1925-2008)

Raksányi Gellért-Színművész (1925-2008)

RAKSÁNYI GELLÉRT (Szigetvár, 1925. július 19. - Budapest, 2008. május 20.)Szülei: Raksányi Árpád, Durkó Margit) A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1947-ben végzett, s azóta folyamatosan a Nemzeti Színház társulatának tagja, 2000-től a Pesti Magyar Színház művésze. Raksányi Gellért a magyar színházművészet egyik legismertebb karakterszínésze volt. Robosztus alkata, zengő orgánuma míves beszéde, pontos karakterformáló képessége, színpadon, filmen egyaránt összetéveszthetetlenné tette. Alakításait nagy jellemformáló erő, szuggesztív előadásmód, mélységes humor jellemezte. Kitüntetései: Farkas-Ratkó díj 1957, Jászai Mari-díj 1966, Érdemes művész, 1978, Kíváló művész 1989, A Nemzeti Színház örökös tagja 1989, Kossuth-díj 1992, Petőfi Sándor Sajtószabadság-díj 1997, A Nemzet Színésze 2000. Obersovszky-díj 2002. Magyar Örökség Díj 2006.

Simándy József-Operaénekes (1916-1997)

Simándy József-Operaénekes (1916-1997)

1916 - 1997 Simándy József 1916. szeptember 18-án született Kistarcsán. Négy elemit, majd négy polgárit végzett, utána a Szürketaxi vállalatnál autószerelést tanult, ott is dolgozott 1939 őszéig. A hajdani Városi Színház szerződtette "kardalos segédszínésznek". Egy évvel később az Operaház kórusába került. A Zeneművészeti Főiskolán dr. Székelyhidy Ferenc növendéke. Vaszy Viktor 1945-ben szólistának szerződtette a Szegedi Nemzeti Színház operatársulatába; a Magyar Állami Operaház 1947 tavaszán vendégnek, majd tagjai sorába szerződtette. Turiddun és Don Josén kívül néhány év alatt a következő szerepekben láthatta a közönség: Lohengrin, Gabriele Adorno, Vlagyimir (Igor herceg), Radames, Walther von Stolzing, János (Az eladott menyasszony), Manrico, Fiatal legény (Kodály: Székely fonó), Rotarides (Kenessey: Az arany meg az asszony), Don Carlos, a Mantuai herceg, Lenszkij, Riccardo, Erik, Bánk bán, Oleg Kosevoj (Mejtusz: Az ifjú gárda), Florestan, Gyuri (Polgár Tibor: Kérők), Tamino. 1956 őszétől évekig "ingázott" Budapest és a müncheni Operaház között; odakint több olyan szerepet énekelt, amelyeket itthon soha: Edgardo, Alfredo (Traviata), Olasz énekes (A rózsalovag), Rinuccio. Tová

Takáts Gyula

Takáts Gyula

Takáts Gyula (Tab, 1911. február 4. - Kaposvár, 2008. november 20.) Kossuth-díjas magyar költő, író, műfordító, kritikus.1911. február 4-én született Tabon, Somogy megyében. Kaposvárott járt középiskolába, majd - miközben festeni is tanult - a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen folytatta tanulmányait. 1934-ben tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett, földrajz, geológia és filozófia tárgykörben. 1939-től tíz éven át tanított munkácsi és kaposvári középiskolákban. 1949-től Kaposvárott a Rippl-Rónai Múzeum igazgatója, később a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője volt, míg 1971-ben nyugdíjba nem ment. Tab és Kaposvár díszpolgára (1971, 1973). 1957-től a Magyar P.E.N. Club tagja és 1994-től alelnöke. 1985-től a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke, 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja. Első verseskötete 1935-ben jelent meg Kút címmel, egy olyan könyvsorozat első darabjaként, melynek célja - a szerkesztő bevezetője szerint - elősegíteni az oly soká késlekedő sajátosan dunántúli irodalom ügyét, és megteremteni olvasóközönségét. A Kakukk a dombon (1937) nyitóverse is azt sugallja, hogy a versekben kibontakozó világot legerőtel

Töreky Ferenc-Grafikus (1922-

Töreky Ferenc-Grafikus (1922-

1946-51: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Konecsni György, Barcsay Jenő, Hicz Gyula, Koffán Károly. Kétszer elnyerte a Mezőgazdasági Kiállítás fődíját; Budapesti Nemzetközi Vásár-díj; Protenvita-díj, Bulgária; Köztársasági Érdemrend; Klebersberg-díj. Lengyelországban, Németországban, az USA-ban és Olaszországban tett tanulmányutakat. A Derkovits Alkotóközösség, a Hungalu Stúdió, a Kontakta Stúdió múvészeti vezetője, a Képzőművészeti Kiadó múvészeti tanácsadója. A Lektorátus, a MAHÍR szakértője. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének elnökségi tagja, a Plakátművészeti Alapítvány elnöke, tiszteletbeli elnöke. A Budapesti Műszaki Egyetem oktatója a Vizuális kommunikáció és grafikai tervezés tanszéken. Számos könyvet tervezett és illusztrált, 12 művésznaptárt rajzolt, mintegy 70 négyzetméter üvegfestményt festett szállodák, uszodák, bankok, magánmegbízók számára. Gobelin terveit felesége szövi. Mesterei: Konecsni György, Barcsay Jenő, Hicz Gyula, Koffán Károly. Egyéni kiállítások Konstanz - Augsburg - Berlin - Dublin. Válogatott csoportos kiállítások Varsói Plakátbiennálé - Brnói Plakátbiennálé - Belgrádi Plakátbiennálé.

Tuti menü